Józanság leszavazva, látod itt állok besavazva
A zene csak dübörög a ládákból
Mellettem meg csapkodnak a fények
Vörösek, sárgák, zöldek, kékek
Józanság, gyere holnap, ma éjjel mondjuk kirabolnak
Legalább te maradj meg nekem, hogy
Holnapután is érezzem, hogy élek
Hogy úgy érezzem, élek
Indultam, érkeztem
Nem tudtam, kérdeztem
Elvágtam, véreztem
Hogy fáj, azt éreztem
Látod, én nem haragszom rátok
Én tudom jól, hogy kérdés lehet száz és száz, de
Válasz csak egy van: egy van!
Józanság, mi a pálya? Nem hallom, gyere kiabálj!
A hangoktól már megsüketültem
A fülembe forró ólom folyt
Persze ez már régen volt
Józanság, nekem elegem van, menjünk innen
A kirakatban csak a sok buta báb
Karok és láb, néz rám és én úgy érzem megfojt
Mondom neked én úgy érzem megfojt
Indultam, érkeztem
Nem tudtam, kérdeztem
Elvágtam, véreztem
Hogy fájt, azt éreztem
Látod, én nem haragszom rátok
Én tudom jól, hogy kérdés lehet száz és száz de
Válasz csak egy van!
Bárhonnan nézed: van kezdet, van végzet
Van álom, van élet; van öröklét ígéret
Hát látod, én nem haragszom rátok
Én tudom jól, hogy kérdés lehet száz és száz de
Válasz csak egy van: egy van!